Karácsonyi barátságjácint

Először - évekkel ezelőtt - nem hittem, hogy tényleg kivirágzik az a pici, látható virághagyma, amit vettem. Aztán egy hét alatt (másoknak több, csak nálam többnyire nagyon meleg van a lakásban...) gyönyörűséges, csodás illatú jácint lett belőle, naponta látványosan nőtt, hízott, nyílt. Csoda. Azóta karácsony előtt készítek egy-egy cserepet a barátoknak, mindig nagy siker. Jácint helyett néha amarillisz kerül bele, azon kívül ami van otthon: a moha a biztos pont, mellé piros műbogyókat szurkálok, meg egy-egy karácsonyi figurát, raffiaszalagot, facsillagokat, pici díszgömböt. Sokat nem érdemes szórakozni vele, mert úgyis viszonylag hamar elnyílik, de nem is kell: 15 perc alatt össze lehet dobni.

Karácsonyi "hajó"

Tavaszi jácinthagymák alól maradt ez a fonott "hajó", amit az újrahasznosítás jegyében "karácsonyiasítottam". Oázis került bele, meg négy mohazöld gyertya, köré pedig mindenféle, ami otthon volt: szigorúan natúr tobozok, lótusztermések és fahéjrudak. A zöld szín a nyomokban bepasszintott izlandi zuzmón, a szárított, fél lime-okon, az organzaszalagon, és a díszeken is visszaköszön, az egy-két díszgömbön és csillagon kívül semmi giccs vagy cicoma nincs rajta.

Írásos doboz

Férfinak, férfilakásba készült, ezért letisztult színeket - feketét, fehéret és egy kis pirosat - választottam ehhez a 45x12x10 centis dobozhoz. Az alapja könyvkötőkarton, az oldalait gondos szerkesztés után "építettem fel", papír árazószalaggal rögzítve. A "bélés" piros rizspapír, a doboz alapmintája pedig egy gyönyörű papír, régi írásrészletekkel, betűkkel. A piros és fekete papírt tépkedett darabokból, tapétaragasztóval ragasztottam. Akartam még valami "poént" rá, de aztán láttam, hogy ez a minta nem nagyon kíván mást, így csak a belsejébe ragasztottam néhány fekete négyszöget.

Skandináv angyal

Ez a "prototípusa" annak az angyalnak, amit egy Svédországban vett Tilda-könyvben láttam először (azóta a sorozat kötetei megjelentek nálunk is). Könnyebb megcsinálni, mint elsőre látszik, bár így is elég időigényes, főleg a szárnyak kitömése, ami komoly lelkierőt kíván... Az apró részletek - gombok, szívecske, szaténszalag - dobják fel. Ha lemegy a karácsonyi őrület, talán megvarrom "home-bless-angelnek" is, narancsban vagy zöldben.

Hóemberes textilkép(ecske)

Gabriella-napi anyu-névnapra készült ez a kis patchwork faliképecske, amit egy gyönyörű anyag és egy fém képakasztó ihletett. Tulajdonképpen tenyérnyi maradék anyagokból készült, vatelinnel bélelve. A képakasztót - ami egyébként azért nem csillagos (olyan is volt az üzletben), hogy más képpel egész évben ki lehessen használni - egyszerűen a hátuljára öltögettem, a filc hópelyheket pedig ragasztóval erősítettem fel. Na jó, az alja kicsit girbegurba lett, a szegést még gyakorolnom kell :-)...

Ajtókoszorú hintalóval

Egy egyszerű piros fa karácsonyfadísz "köré" készült ez az ajtókoszorú. A hintalovast összefogott, hosszú fahéjrudakra ültettem, majd az egészet ráragasztottam egy egyszerű fenyőkoszorúra. Körbe piros bogyókat ragasztottam, a fahéjrudak alá - "ami-éppen-van-otthon" alapon - mindenfélét, amit a szekrényben találtam. Végül egy aranycsillagokkal feldobott piros szalaggal és aranyszínű szaténszalagokkal díszítettem.

Adventi naptár

Egy egyszerű, újságban látott patchwork-minta adta az ötletet a textilképhez, majd amikor már majdnem kész lett, kitaláltam, hogy legyen inkább adventi naptár belőle. Így aztán nemcsak a tetejére, hanem alulra is varrtam kis textilfüleket, ezekbe egy-egy hosszú fahéjrudat fűztem. A kis zsákokhoz ugyanazokat az anyagokat (4 félét) használtam, mint a patchworkhöz - így harmonikus az összhatás. Piros kenderzsinórral számozott címkéket erősítettem a zsákok nyakára (a szép számokat vágott hegyű filccel írtam meg). Damillal akartam felakasztani az egészet a falra, de olyan nehéz lett, hogy nem mertem kockáztatni... S hogy mi került a csomagokba :-)? mindegyikbe más, gondos koncepció alapján: egy-egy szem bonbon, néhány szem drazsé, cukrozott mandula, törökmogyoró, csokibogyó...

Fenyőerdő az ablakban

Egy virágkötő bemutatón láttam, hogyan készülnek ezek a MINIATŰR FENYŐFÁK. A törzsük bármilyen natúr faág lehet - én egy farakásban találtam 2-3 centi vastag, girbegurba ágakat -, ezekre folyamatos (zöld) kötöződróttal erősítettem rétegesen, alulról felfelé a feldarabolt fenyőágacskákat. A fácskák tetejére (hogy ne látsszon a drót), ragasztópisztollyal erősítettem néhány pici ágat. Díszítésnek nyírfakéreg-csillagokat és piros bogyókat használtam. Végül a kis fenyőfákat földdel töltött, fonott erkélyládába állítottam, a tövüket mohával fedtem be, és csipkebogyóágakkal, valamint borostyánnak díszítettem a ládát. Elég karácsonyi ahhoz, hogy ünnepi hangulata legyen, de annyira meg pont nem, hogy ne lehessen az ünnepek után is kint hagyni :-).